Diákmunka

Jó ha tudod! :)

Hogyan dolgozhat a diák?

- munkaviszonyban;

- munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (pl. megbízási szerződéssel);

- egyszerűsített foglalkoztatás keretében;

- háztartási alkalmazottként (pl. gyermekek felügyelete).

- Kizárólag a diákok munkavállalásához kötődő foglalkoztatási formában: iskolaszövetkezetben, nappali tagozatos diákként. 

Iskolaszövetkezet tagjaként végzett munka

Iskolaszövetkezetnél olyan diák is dolgozhat a kedvezőbb szabályok szerint, aki most fejezte be az általános iskolai tanulmányait, vagy érettségi vizsgát tett, illetve felsőfokú tanulmányai lezárásaként oklevelet szerzett. A diákigazolvány ugyanis az őszi félév végét követő március 31-ig és a tavaszi félév végét követő október 31-ig érvényes.

Az iskolaszövetkezet tagjaként végzett munkáért kapott pénz nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, ezért 15 százalékos személyi jövedelemadót vonnak le belőle. Ezt az iskolaszövetkezet be is fizeti az adóhatóságnak. Nagyon fontos tudni, hogy az így megszerzett jövedelmet fel kell tüntetni a személyi jövedelemadó bevallásban, amit következő év május 20-ig kell benyújtani az állami adó- és vámhatósághoz. Vagyis kötelező szja-bevallást készíteni!

Munkaviszony esetén

A munkaviszony keretében foglalkoztatott tanuló – más munkaviszonyban álló személyhez hasonlóan – a társadalombiztosításról szóló törvény szerint biztosítottá válik, és az egészségbiztosítási ellátáson túl a társadalombiztosítás valamennyi ellátására, ennek részeként pénzbeli ellátásokra – így például táppénzre – is jogosultságot szerez, illetve a majdani nyugdíja számításánál is figyelembe veszik.

Nincs különbség diák és nem diák között. Bérjövedelemnek számít, ezért 15 százalékos személyi jövedelemadót (szja) kell utána fizetni, valamint 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot és 10 százalékos nyugdíjjárulékot is levonnak. Ezeket a járulékokat és az szja-t a munkáltató állapítja meg, vonja le a tanuló munkabéréből, és gondosodik bevallásáról, befizetéséről az állami adó- és vámhatóságnak , (a tanulónak ezzel kapcsolatban nincs kötelezettsége).

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatják

Idetartozik, ha a tanulóval megbízási szerződést kötnek. Ekkor a bevétellel szemben költségelszámolás lehetséges. (Munkaviszonynál ezt nem lehet.) Ennek kétféle módja van: a tételes, illetve a bizonylat nélküli költségelszámolás. Tételes költségelszámolás esetén a tanulónak valamennyi, a tevékenységével kapcsolatosan felmerült költségét számlával kell igazolnia. A másik módszer a 10 százalékos költséghányad alkalmazása, amelynek érvényesítéséhez nincs szükség számlákra. Ilyenkor a bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek. A nyári munkánál a 10 százalékos költséghányad alkalmazása célszerű. Az adó mértéke ebben az esetben is 15 százalék.

Az önálló tevékenység ellenértékének (megbízási díjnak) kifizetésekor a diák nyilatkozhat a 10 százalékos költséghányad vagy a tételes költségelszámolás alkalmazásáról. Ellenkező esetben a kifizető automatikusan a 10 százalékos költséghányad figyelembe vételével állapítja meg az adóelőleget.

A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (pl. megbízási jogviszony) keretében foglalkoztatott diákok a munkaviszonytól eltérően nem lesznek automatikusan biztosítottak. Ilyenkor a biztosítottá válás törvényben előírt feltétele, hogy a foglalkoztatott (a diák) havi díjazása elérje a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, illetve naptári napokra nézve annak 30-ad részét.

Ha a biztosítási jogviszony létrejön, a tanulótól járulékot (10 százalékos nyugdíjjárulék és 7 százalék egészségbiztosítási járulék) vonnak le. És csakis ekkor válik biztosítottá a tanuló a társadalombiztosításról szóló törvény szerint, azaz az egészségügyi ellátáson túl valamennyi ellátásra jogosult lesz.  járulékokat ebben az esetben is a foglalkoztató vonja le, és gondosodik bevallásáról az állami adó- és vámhatóságnak. A foglalkoztató a tanuló számára a levont járulékokról minden esetben igazolást köteles kiadni.

Diákmunka egyszerűsített foglalkoztatás keretében

Ez lehet:

a) mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunka (a munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot)
Ekkor nem kell járulékot fizetni, az adó napi 500 forint, amit a munkáltató fizet.

b) alkalmi munka.

Alkalmi munkának minősül a munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig és egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig és egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített határozott időre szóló munkaviszony.

A foglalkoztatással kapcsolatos közterhet a munkáltató fizeti, a munkavállaló diákot nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék, egészségügyi hozzájárulás és szja-előlegfizetési kötelezettség nem terheli. A napi 1000 forintos adót a munkáltató fizeti. 

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munka ellenértéke munkaviszonyból származó jövedelemnek, ezen belül bérjövedelemnek minősül. A munkavállalónak az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedeleméről csak akkor kell az adóévet követő év május 20-ig elkészítenie az szja-bevallást, ha a bevétele meghaladja a napi minimálbért.

Fontos tudni, hogy ha el is készíti az adóhatóság a bevallást, mindenkinek a saját felelőssége, hogy ellenőrizze. Ha ugyanis valaki nem foglalkozik vele, akkor is az lesz az adóbevallása. 

(Forrás: http://www.azenpenzem.hu/cikkek/itt-van-minden-tudnivalo-a-diakmunka-adozasarol/4128/)