SZAKMAI GYAKORLAT
72/A. §
(1) A hallgatónak kötelező szakmai gyakorlatot kell teljesítenie a beiratkozás időpontjában hatályos mintatanterv szerint meghatározott időtartamban és munkabeosztásban.
(2) A szakmai gyakorlat azt követően kezdhető meg, hogy a szakmai gyakorlatot biztosító intézmény részéről beérkezett a cégszerűen aláírt Szándéknyilatkozat és Együttműködési megállapodás, 2-2 eredeti példányban.
(3) A Szándéknyilatkozatnak tartalmaznia kell:
a) az intézmény adatait,
b) a cég adatait,
c) a hallgató adatait,
d) a mentor adatait,
e) a munkahelyi vezető adatait,
f) a hallgató munkaköri leírását, elvégzendő feladatait,
g) a hallgató hatáskörét,
h) a szakmai gyakorlat időtartamát(4) Az Együttműködési megállapodásnak tartalmazni kell a Szakmai gyakorlati rendeletben meghatározott kötelező tartalmi elemeket, különösen:
a) a küldő intézmény adatait,
b) a fogadó cég/intézmény adatait,
c) a hallgató adatait,
d) a szakmai gyakorlat időtartamát,
e) a szakmai gyakorlóhely által fogadott hallgatók számát,
f) a díjazásra vonatkozó törvényi hivatkozást,
g) a szakmai gyakorlóhely költségvetési besorolását.(5) A munkaköri leírásról a szakmai gyakorlatért felelős oktatónak 5 munkanapon belül döntést kell hoznia és rögzíteni az adott karra vonatkozó szakmai gyakorlat rendszerében.
(6) A hallgató köteles a kötelező szakmai gyakorlat beszámolójával együttesen leadni a vállalati/intézményi igazolást. A hallgató kizárólag az adott kar által meghatározott beszámoló mintát köteles használni.
(7) A kötelező szakmai gyakorlat beszámolójáról a szakmai gyakorlatért felelős oktatónak a leadást követően 10 napon belül döntést kell hoznia és rögzíteni az adott karra vonatkozó szakmai gyakorlat rendszerében.
(8) A beszámoló elfogadását követően 5 munkanapon belül kötelező a hallgató által teljesített szakmai gyakorlat rögzítése a Neptun rendszerben.
(9) Más felsőoktatási intézményben, illetve az Egyetem más szakján teljesített kötelező szakmai gyakorlat nem fogadható el.
4. A szakmai gyakorlat, az együttműködési megállapodás feltételei és tartalma
14. § (1) A szakmai gyakorlat célja a szakképzettségnek megfelelő munkahelyen, munkakörben az elméleti és gyakorlati ismeretek összekapcsolása, a szakma gyakorlásához szükséges munkavállalói kompetenciák munkafolyamatokban történő fejlesztése, az anyag-eszköz-technológia ismeretek és gyakorlati jártasságok, valamint a munkafolyamatokban a személyi kapcsolatok és együttműködés, feladatmegoldásokban az értékelő és önértékelő magatartás, az innovációs készség fejlesztése.
(2) A szakmai gyakorlat a felsőoktatási intézmény vagy az intézmény és a szakmai gyakorlóhely által közösen meghatározott képzési tevékenység, amelyet a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak szerint a felsőoktatási szakképzési programnak, illetve a szak tantervének megfelelően terveznek, szerveznek és értékelnek.
15. § (1) A felsőoktatási intézmény és a szakmai gyakorlóhely együttműködési megállapodást köthet a felsőoktatási intézmény hallgatóinak szakmai gyakorlata biztosítására.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott együttműködési megállapodást – a pedagógusképzés köznevelési intézményben végzett egyéni összefüggő gyakorlatát kivéve – meg kell kötni, ha a szak, felsőoktatási szakképzés képzési és kimeneti követelményei hat hét vagy annál hosszabb szakmai gyakorlatot határoznak meg.
(3) Az együttműködési megállapodást írásba kell foglalni. Az együttműködési megállapodásra a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a 16. §-ban foglalt elemek a megállapodás lényeges tartalmának minősülnek.
(4) A felsőoktatási intézmény gyakorlatigényes szakján és felsőoktatási szakképzésén a (2) bekezdés szerinti és a tanév rendjéhez igazodóan legalább egy évre megkötött együttműködési megállapodásaiban foglalt, valamint a belső gyakorlóhelyei által biztosított hallgatói létszámkapacitás nem lehet kevesebb, mint a felsőoktatási intézmény adott szakja utolsó évfolyamán tanulmányokat folytató hallgatók száma.
(5)
(6) Az Oktatási Hivatal helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálhatja a felsőoktatási intézmény duális képzési szakmaigyakorlat-szervezési tevékenységét, a nyilvántartásában lévő duális képzési megállapodás, valamint a duális képzés szakmai gyakorlati részének megvalósítását szolgáló belső gyakorlóhely nyilvántartási adatainak valódiságát, teljességét, megfelelőségét és jogszerűségét. Az Oktatási Hivatal az ellenőrzésben való közreműködésre felkérheti a szakmailag illetékes kamarát, illetve a Magyar Rektori Konferenciát. Az ellenőrzés eredményéről tájékoztatni kell a felsőoktatási intézmény fenntartóját.
(7) Az Oktatási Hivatal más szakértőt is felkérhet közreműködésre, ha a szakmailag illetékes kamara vagy a Magyar Rektori Konferencia szakértői az adott szakmai területen nem rendelkeznek megfelelő szakismerettel.
16. § (1) Az együttműködési megállapodás tartalmazza:
a) az együttműködési megállapodást kötő felek nevét (cégnevét), székhelyét, elérhetőségét, adószámát, statisztikai számjelét, cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozói nyilvántartási számát vagy nyilvántartási számát, képviseletére jogosult személy nevét, intézményi azonosító számot;
b) az együttműködési megállapodás tárgyát, célját;
c) az együttműködés módját, a szakmai gyakorlat kereteit, különösen:
ca) a szakmai gyakorlat helyszínét, időtartamát (kezdő és befejező időpontját), esetleges szakaszait, azok kezdő és befejező időpontját,
cb)
cc) a hallgatók Nftv. 44. § (3) bekezdés a) pontja szerint megállapított díjazását, illetve annak hiányát,
cd) a szakmai gyakorlat felsőoktatási intézményi felelősét és a szakmai gyakorlatot biztosító gyakorlóhely szakmai felelősét;
ce) amennyiben a szakmai gyakorlóhely duális képzéshez kapcsolódik, az erre való utalást;
d) a felsőoktatási intézmény kötelezettségeit és jogait, különösen:
da) felelősségét a hallgatók teljes képzéséért, annak részét képező szakmai gyakorlatért,
db) a szakmai gyakorlat megszervezését a szakmai gyakorlóhellyel,
dc) a szakmai gyakorlathoz szükséges adatok, információk szakmai gyakorlóhely számára történő megküldését,
dd) a szakmai készségek, képességek komplex fejlesztési folyamatában a szakmai gyakorlóhely értékelése alapján a gyakorlati kompetenciák értékelését;
e) a szakmai gyakorlatot biztosító szakmai gyakorlóhely kötelezettségeit és jogait, különösen:
ea) a hallgatói munkaszerződés hallgatóval történő megkötésének kötelezettségét,
eb) a hallgató tanulmányainak megfelelő szakterületen történő foglalkoztatást,
ec) a szakmai gyakorlat folytatásához szükséges hely, eszköz, védőfelszerelés biztosítását,
ed) a szakmai gyakorlati tevékenység szakmai felügyeletét, irányítását,
ee) a hallgatók elsajátított szakmai tudásának, kompetenciáinak írásban történő értékelését;
f) az együttműködési megállapodás időtartamát (határozott idejű vagy határozatlan);
g) az együttműködési megállapodás megszűnésének eseteit;
h) duális képzés esetén továbbá a jelentkezők kiválasztásának módját, időbeli ütemezését.
(1a) Ha a duális képzési gyakorlatra belső gyakorlóhelyen kerül sor, együttműködési megállapodás helyett a felsőoktatási intézmény határozza meg és foglalja írásba az elméleti képzésért és a duális gyakorlati képzésért felelős szervezeti egységek közötti együttműködés rendjét az (1) bekezdés szerinti kérdések tekintetében.
(2) A duális képzésben részt vevő szervezet vagy belső gyakorlóhely a felsőoktatási felvételi eljárásban legkésőbb a jelentkezési sorrend módosításának határidejét három nappal megelőzően tájékoztatja a jelentkezőket a kiválasztás eredményéről. Ha a kiválasztási eljárás a felvételi döntést követően kezdődik meg, akkor a duális képzésben részt vevő szervezet vagy belső gyakorlóhely a jelentkezőket a 17. § (5) bekezdésében meghatározott határidőt legkésőbb hét nappal megelőzően értesíti.
5. A szakmai gyakorlaton történő hallgatói munkavégzés feltételei, a hallgatói munkaszerződés és megállapodás tartalma
17. § (1) Szakmai gyakorlatra kötelezett hallgató az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a szakmai gyakorlóhellyel vagy belső gyakorlóhely esetében a felsőoktatási intézménnyel kötött hallgatói munkaszerződés vagy a 14. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott rendelkezéseknek megfelelő munkaszerződés alapján végezhet munkát.
(2) A szakmai gyakorlaton történő munkavégzés során munkavállalón a hallgatót, munkáltatón a szakmai gyakorlatot biztosítót, munkaviszonyon a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött munkaviszonyt kell érteni.
(3) A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatása során
a) rendkívüli munkaidő nem rendelhető el,
b) a hallgató napi munkaideje nem haladhatja meg a nyolc órát, munkaidőkeret alkalmazása esetén legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni,
c) a hallgató számára legalább tizenkét óra tartalmú napi pihenőidőt kell biztosítani,
d) próbaidő nem köthető ki,
e) a munka törvénykönyve 105. § (2) bekezdésében és 106. § (3) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók.
(4) Duális képzés esetén a hallgatói munkaszerződés a képzés – legkésőbb annak második félévétől kezdődően megkezdett – teljes duális formában folytatott idejére szól.
(4a) A (4) bekezdéstől eltérően duális formában folytatott képzésnek minősül az olyan képzés is, amelynek során a hallgató munkaszerződése a munkáltatónak a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) időtartama alatt közölt felmondása miatt szűnt meg, feltéve, hogy a képzésnek a veszélyhelyzeten kívüli időszakában a hallgató duális képzésben való részvételével kapcsolatos előírások teljesültek.
(4b) A veszélyhelyzet ideje alatt hallgatói munkaszerződéssel rendelkező, duális képzésben részt vevő hallgató esetében a veszélyhelyzet időtartamát akkor is duális képzésben eltöltött időszaknak kell tekinteni, ha ezen időszak alatt a duális képzési programban való részvételre a hallgató részéről a veszélyhelyzet miatt nem kerülhetett, vagy nem a veszélyhelyzet előtti rendben és időtartamban került sor, feltéve, hogy hallgatói jogviszonya ezen időszak alatt nem szünetelt.
(4c) Duális képzésbe a hallgató a (4) bekezdésben foglalt időtartamot követően is bekapcsolódhat, feltéve, hogy a hallgató ebben az esetben is duális képzésben folytatja a képzési idő féléveinek több mint felét.
(4d) A hallgató a felsőoktatási intézmény és szakmai gyakorlóhely egyetértésével tanulmányainak duális formában történő folytatását – az utolsó félév kivételével – legfeljebb egy félévig szüneteltetheti, feltéve, hogy a hallgató ebben az esetben is duális képzésben folytatja a képzési idő féléveinek több mint felét.
(5) Duális képzés esetén a hallgatói munkaszerződést őszi félévben kezdődő duális képzési tanulmányok esetén szeptember 30-ig, tavaszi félévben kezdődő duális képzési tanulmányok esetén február 28-ig kell megkötni.
(5a) Ha a hallgató tanulmányait a 2019/2020. tanévben kezdte, a képzést annak harmadik félévétől kezdődően is folytathatja duális formában. A hallgatói munkaszerződést ilyen esetben 2020. szeptember 30-ig kell megkötni.
(6) Külső szakmai gyakorlóhellyel kötött megállapodás alapján megvalósuló duális képzés esetében a szakmai gyakorlatnak a felsőoktatási intézmény épületében megvalósuló részét is külső szakmai gyakorlóhely telephelyén megvalósuló gyakorlatnak kell tekinteni.
18. § (1) A hallgatói munkaszerződésnek tartalmaznia kell különösen:
a) a szakmai gyakorlóhely vagy a belső gyakorlóhely adatait (nevét, székhelyét, elérhetőségét, adószámát, statisztikai számjelét, cégjegyzékszámát vagy egyéni vállalkozói nyilvántartási számát, törvényes képviselőjének nevét);
b) a hallgató természetes személyazonosító adatait (nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, lakcímét, hallgatói azonosító számát, elérhetőségét, adóazonosító jelét, társadalombiztosítási azonosító jelét, bankszámlaszámát, külföldi hallgató esetén állampolgárságát, tartózkodási címét);
c) a hallgatóval hallgatói jogviszonyt létesített felsőoktatási intézmény adatait (nevét, székhelyét, elérhetőségét, intézményi azonosító számát, törvényes képviselőjének nevét);
d) a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottakkal azonos módon a szakképzettség megnevezését és a képzési időt;
e) a hallgató munkakörét;
f) a szakmai gyakorlat helyét (munkahely), időtartamát (kezdő és befejező időpontját), szükség esetén szakaszait, a hallgató napi munkaidejét, a hallgatót az Nftv. 44. § (3) bekezdés a) pontja alapján megillető díjazás összegét, illetve a díjazás hiányát;
g) a hallgató szakmai gyakorlata felsőoktatási intézményi felelősének és a szakmai gyakorlóhely vagy a belső gyakorlóhely szakmai felelősének személyét;
h) a szakmai gyakorlóhelyen vagy a belső gyakorlóhelyen a hallgató számára – a jogszabály alapján járó juttatásokon és kedvezményeken felül – biztosított egyéb juttatások és kedvezmények megjelölését, azok mértékét és nyújtásának feltételeit.
(2) A hallgatói munkaszerződés tartalmazza a szakmai gyakorlóhely vagy a belső gyakorlóhely arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a hallgató számára – egészségvédelmi és munkavédelmi szempontból biztonságos munkahelyen – a szakképzési programnak, illetve a tantervnek megfelelő szakmai gyakorlatról gondoskodik.
(2a) Belső gyakorlóhely esetében a hallgatói munkaszerződés a felsőoktatási intézmény (2) bekezdés szerinti kötelezettségvállalását tartalmazza.
(3) A hallgatói munkaszerződés tartalmazza a hallgató arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy
a) a szakmai gyakorlóhely vagy a belső gyakorlóhely képzési rendjét megtartja, a szakmai gyakorlatot a követelmények alapján elvégzi;
b) a szakmai gyakorlati ismereteket a képességeinek megfelelően elsajátítja;
c) a biztonsági, az egészségügyi és a munkavédelmi előírásokat megtartja;
d) nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a szakmai gyakorlóhely vagy a belső gyakorlóhely jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.
18/A. § Az Nftv. 44. § (3a) bekezdésében meghatározott szakmai gyakorlatra a 17. § (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
18/B. § (1) A hallgatóval kötendő megállapodásnak tartalmaznia kell különösen:
a) a szakmai gyakorlóhely vagy a belső gyakorlóhely adatait (nevét, székhelyét, elérhetőségét, vezetőjének nevét);
b) a hallgató természetes személyazonosító adatait (nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, lakcímét, hallgatói azonosító számát, elérhetőségét, külföldi hallgató esetén állampolgárságát, tartózkodási címét);
c) a hallgatóval hallgatói jogviszonyt létesített felsőoktatási intézmény adatait (nevét, székhelyét, elérhetőségét, intézményi azonosító számát, törvényes képviselőjének nevét);
d) a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottakkal azonos módon a szakképzettség megnevezését és a képzési időt;
e) a hallgató számára a szakmai gyakorlat időtartamára kijelölt feladatokat;
f) a szakmai gyakorlat helyét, időtartamát (kezdő és befejező időpontját), szükség esetén szakaszait, a hallgató napi szakmai gyakorlata idejét;
g) a hallgató szakmai gyakorlata felsőoktatási intézményi felelősének és a szakmai gyakorlóhely vagy a belső gyakorlóhely szakmai felelősének személyét.
(2) A megállapodás tartalmazza a szakmai gyakorlóhely vagy a belső gyakorlóhely arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a hallgató számára – egészségvédelmi és munkavédelmi szempontból biztonságos munkahelyen – a szakképzési programnak, illetve a tantervnek megfelelő szakmai gyakorlatról gondoskodik.
(3) A megállapodás tartalmazza a hallgató arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy
a) a szakmai gyakorlóhely vagy a belső gyakorlóhely képzési rendjét megtartja, a szakmai gyakorlatot a követelmények alapján elvégzi;
b) a szakmai gyakorlati ismereteket a képességeinek megfelelően elsajátítja;
c) a biztonsági, az egészségügyi és a munkavédelmi előírásokat megtartja.
6.
19. § A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti duális képzés esetén a szociális hozzájárulásról szóló 2018. évi LII. törvény 17/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapnormatíva alkalmazandó súlyszorzója
a) duális képzés esetén
aa) a diakónia és szociális munka alapképzési szakon és a gazdaságtudományok képzési területen 3,90,
ab) a műszaki, az informatika, az agrártudomány, a természettudomány és az egészségtudomány képzési területen 5,30,
b) gyakorlatigényes alapképzési szak esetén az a) pont aa) és ab) alpontja szerinti képzési területen az a) pont aa) és ab) alpontjában meghatározott mérték, minden más gyakorlatigényes alapképzési szak esetén 3,90.
25.A hallgatói munkavégzés szabályai
44. § (1) A hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát:
a) a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen, a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső vagy belső gyakorlóhelyen,
b) a képzési programhoz nem kapcsolódóan, a felsőoktatási intézmény alaptevékenysége körében a felsőoktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézmény részvételével működő gazdálkodó szervezetben.
(2) A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására a munka törvénykönyvének a rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A Kormány a hallgatói munkaszerződésre vonatkozó szabályok meghatározása során a munka törvénykönyvénél a hallgató számára kedvezőbb feltételeket állapíthat meg.
(3) A hallgatót a hallgatói munkaszerződésben részletezett módon
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben díjazás illetheti, illetve a gyakorlatigényes szak szakmai gyakorlatának ideje alatt, valamint a duális képzés képzési ideje alatt díjazás illeti, amelynek mértéke legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) hatvanöt százaléka, a díjat – eltérő megállapodás hiányában – a szakmai gyakorlóhely fizeti,
b)
(3a) A képzési program keretében, illetve a képzés részeként – az (1) bekezdés a) pont szerint – megszervezett szakmai gyakorlatra – ide nem értve a duális képzést – költségvetési szervnél, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézménynél hallgatói munkaszerződés és díjazás nélkül is sor kerülhet. A hallgatót ez esetben is megilletik mindazon jogok, amelyeket a munka törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére. A gyakorlati képzésben részt vevő hallgatóval e tevékenységére tekintettel a Kormány által meghatározott feltételekkel megállapodást kell kötni.
(3b) Azon munkáltatónál végzett szakmai gyakorlat esetén, amelynél a hallgató foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll, az (1) bekezdés a) pontja szerinti hallgatói munkaszerződést nem szükséges megkötni.
(4) Az, aki a gyakorlati képzést szervezi, köteles felelősségbiztosítást kötni a felsőoktatási szakképzésben részt vevő hallgató javára.
(5) A doktorandusz oktatási és kutatási tevékenységére az e § (3) bekezdés a) pontjában írtakat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a doktorandusz a tanulmányi kötelezettségeinek keretében a heti teljes munkaidő húsz százalékának megfelelő időtartamban az intézmény oktatási, tudományos tevékenysége körében munkavégzésre kötelezhető,
b) a doktorandusz által végzett munka ideje – az a) pont szerinti munkavégzéssel együtt – egy félév átlagában nem haladhatja meg a heti teljes munkaidő ötven százalékát,
c) a doktorandusz munkaidő-beosztását oly módon kell meghatározni, hogy vizsgázási és a vizsgára történő felkészülési kötelezettségeinek eleget tudjon tenni,
d) a munkadíj havi összege, a teljes munkaidő ötven százalékának megfelelő idejű foglalkoztatás esetén nem lehet kevesebb, mint a legkisebb kötelező munkabér (minimálbér), eltérő idejű foglalkoztatás esetén ennek időarányos része.
(6) A hallgatóval e törvény alapján hallgatói munkaszerződést, gyakorlatigényes alapképzési szak esetében a felsőoktatási intézménnyel együttműködési megállapodást kötött kifizető a szociális hozzájárulási adóról szóló törvényben meghatározottak szerint jogosult a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapnormatíva képzési területenként alkalmazandó súlyszorzója alapján igénybe vehető adókedvezmény érvényesítésére.
44/A. § Szűrővizsgálat elvégzésében – egészségügyi tevékenység végzésére való jogosultság nélkül – az orvos-, egészségtudományi képzésben részt vevő hallgató önkéntesen közreműködhet. Az igazolt önkéntes munkavégzésre a hallgató és a felsőoktatási intézmény között a 44. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hallgatói munkaszerződés jön létre. A hallgatói munkaszerződés során szerzett munkatapasztalat kreditértékét a 49. § (6) bekezdése szerint a kreditátviteli bizottság állapítja meg. Az önkéntes munkát végző hallgató tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését a felsőoktatási intézmény a hallgatói munkaszerződésre tekintettel szervezi meg. A hallgatói munkaszerződésből származó jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 4.13. pontja szerinti jövedelemnek minősül.